Amikor megállt a Föld
13 12 2008
Hadiösvénnyel tegnap a Corvin moziban megnéztük az általam már egy ideje várt filmet. Keanu Reevest nagyon szeretem, annak ellenére, hogy sokan kimondottan pocsék színésznek tartják.
Kicsit félve ültem be a filmre, mivel inkább negatív kritikákat hallottam róla. Én az eredeti mozit nem láttam, szóval csak arról tudok nyilatkozni, ami a vásznon elém tárult.
A látványra egyáltalán nem lehet panaszunk: Klatu űrhajója, Grot, amikor Klatu megérkezik a Földre, majd elhagyja azt, mind szemképráztató és gyönyörű jelenetek, amelyek az ember retinájába égnek, és még napok múlva is látja ezeket maga előtt.
A történet szerint Klatu azért érkezik a Földre, hogy megmentse azt legnagyobb rákfenéjétől, az embertől. Az emberek természetesen közel sem barátságosan fogadják őt, amikor még el sem mondta, miért érkezett, már vallatásnak vetik alá, és megjelenik Amerika nagyképűsége is a védelmi miniszter szeméjében, aki a Föld képviselőjének érzi magát.
Egy ember van csak, egy asztrofizikus nő, aki valamilyen rejtélyes oknál fogva elkezd segíteni a lénynek, és megpróbálja arról meggyőzni, hogy az emberiség kaphasson még egy esélyt.
Erre a szálra szerintem nagyobb hangsúlyt kellet volna fektetni, Klatu meggyőzése sokkal több lehetőséget rejtett magában a forgatókönyvíró számára. A színészek elég súlytalanok a szerepükben, Jenifer Conellyt is csak szépsége emeli ki, Reevesnek meg egyszerűen csak azt kell megjátszania, hogy nem ember, ehhez pedig elég egy arckifejezés felöltése is.
Összességében én mégis kellemes érzésekkel távoztam a moziból: valahogy képes volt ez a film megfogni, talán kicsit meg is érinteni, amikor pedig a vásznon megállt a Föld, ez történt a moziteremben is számomra…
Te vagy az első , aki pozitívan nyilatkozott a filmről.
(Azért háttérnek ne rakd ki…
)
[...] SFblogs ajánló #49 Horváth Gyula egy hosszú bejegyzésében Brandon Hackett két új, a transzhumanizmussal kapcsolatos regényéről ír. Mohicane a Solaria oldalára kikerült írására hívja föl a figyelmünket, ami nem került be végül az Avana Arcképcsarnok fogyatékosokkal foglalkozó számába. Ugyancsak itt olvashatunk az Őrség könyvek második és harmadik kötetéről is. Adeptus blogjában Mike Baker-ről, a Shadow Gallery énekeséről emlékezik meg. Hackett filmes beszámolóval jelentkezett blogjában. A közelmúltban nézte meg a Sasszem, A quantum csendje, a Vicky, Christina, Barcelona, és a Kaméleon című filmeket. A filmes témánál maradva említeném meg Sangel remek írását az Alkony című regény adaptációról, Sheenard pedig A zsaruk becsületét ajánlja figyelmünkbe. Onsai indította útjára a karácsonyi láncjátékot, melyben sci-fi könyveket ajánlhatunk ajándékba. A játékban már rész vett raves, nita, akito, ricu, Mohicane, acélpatkány, adeptus, és creideiki is. Mentolosmacska blogjában A város és a csillagokról írta meg olvasásélményét. Nita pedig Amikor megállt a Földet látta a moziban. [...]