Nita blogja

Ahogy elgondolkodtam azon, milyen is volt az elmúlt évem, és mi volt jó és rossz benne, rögötn világossá vált, mi volt a legjobb. Az, hogy rátaláltam a sci-fire és a sci-fi közösségre. Minden akkor kezdődött, amikor Hadiösvény tavaly októberben elkezdett blogot vezetni, és én is elkezdtem sfblogs-okat olvasgatni. Idén májusban meg már azt vettem észre, hogy magam is blogot vezetek, és a könyvesboltokban már a sci-fi polc az első, amire rávetem magam.

A Trombitásbeli sörözések és az Sfportál nap örök emlékek maradnak, és hát reméelm mindkettőből jó sok lesz még,  hogy sokszor találkozhassak ennek a remek társaságnak a tagjaival!

És ezúton kívánok mindenkinek sf-ben, szeretetben, csokiban és boldogságban gazdag új évet!

Szeretnék mindenkinek sci-fi-ben, sütiben, szeretetben és békességben gazdag karácsonyt kívánni!

Ma volt egy úgynevezett próbavizsgám. Erre csak az ment el aki akart, és a tanár azt mondta, hogy csak az ötöst ajánlja meg.
Tudni kell, hogy ez az egyik legnehezebb tárgyunk, a Közigazgatási eljárásjog (már a neve is olyan csúnya ). Mindenki azt mondta, teljesen felesleges elmenni, inkább ezt a napot tanulással töltik, mert úgy sincs esélyük. Én úgy terveztem, mindenképp elmegyek, hiszen veszíteni semmit nem vesztek, nyerni meg nyerhetek! De a többiek kezdtek elbizonytalanítani: és ha nekik van igazuk? Nem sikerül, és csak az időmet pocsékoltam?
De aztán meghoztam a döntést: igenis elmegyek, mert van esélyem arra, hogy megszerezzem az ötöst! Az összes kabalámmal felvértezve (ezüst nyaklánc, négylevelű lóhere medállal és a szerencseelefántommal) ültem be a terembe. És sikerült!!!! Megkaptam a hőn áhított jegyet, és nagyon boldog vagyok!

Soha nem bocsátottam volna meg magamnak, ha ma nem megyek el. Szóval emberek, hallgassatok meg másokat is, de fő az önbizalom! Úgyis te magad érzed a legjobban, hogy mire vagy képes, ne hagyd, hogy a környezeted letörjön!
Tudom, hogy ez közhelyesnek hangzik, de ezt ma annyira kevesen tudjuk betartani. A környezet is általában inkább lehúzza, mint hogy felemelné az embert, és kevés tudunk mosolyogni a tükörképünkre. És így lehet az élet legnagyobb lehetőségeit hagyni elúszni…

Find more photos like this on SFport.net

Most már bárki rátaposhat Hackettre (csak vicc ám! )

Itt lehet nagyobb méretben megtekinteni a képeket.

Reggel fél nyolc, Móricz Zsigmond körtér. Félkómásan megyek el a Libri előtt, amikor egyszer csak ismerős feliratot látok a földön: Utolsó Őrség. Mi van??
És nem álmodok, én látom jól, a Libri bejárata előtt, a kövön GFK könyvek címei felfújva festékkel: Utolsó Őrség, Elízium lánya, Isten gépei… Sajnos fényképezőgép nincs ma nálam, hogy lefotózzam, de majd holnap reggel. És ahogy megyek tovább az utcán, az Alexandránál ugyanez, a két bejáratnál a földön GFK könyvek címein lehet taposni.
Mindez egy éjszaka alatt lett felfújva, mivel tegnap reggel ezt még nem láttam. Mindesetre nekem tetszik az ötlet.

(És igen Chelloveck, ez az új háttérképem.. )

Hadiösvénnyel tegnap a Corvin moziban megnéztük az általam már egy ideje várt filmet. Keanu Reevest nagyon szeretem, annak ellenére, hogy sokan kimondottan pocsék színésznek tartják.

Kicsit félve ültem be a filmre, mivel inkább negatív kritikákat hallottam róla. Én az eredeti mozit nem láttam, szóval csak arról tudok nyilatkozni, ami a vásznon elém tárult.

A látványra egyáltalán nem lehet panaszunk: Klatu űrhajója, Grot, amikor Klatu megérkezik a Földre, majd elhagyja azt, mind szemképráztató és gyönyörű jelenetek,  amelyek az ember retinájába égnek, és még napok múlva is látja ezeket maga előtt.

A történet szerint Klatu azért érkezik a Földre, hogy megmentse azt legnagyobb rákfenéjétől, az embertől. Az emberek természetesen közel sem barátságosan fogadják őt, amikor még el sem mondta, miért érkezett, már vallatásnak vetik alá, és megjelenik Amerika nagyképűsége is a védelmi miniszter szeméjében, aki a Föld képviselőjének érzi magát.

Egy ember van csak, egy asztrofizikus nő, aki valamilyen rejtélyes oknál fogva elkezd segíteni a lénynek, és megpróbálja arról meggyőzni, hogy az emberiség kaphasson még egy esélyt.

Erre a szálra szerintem nagyobb hangsúlyt kellet volna fektetni, Klatu meggyőzése sokkal több lehetőséget rejtett magában a forgatókönyvíró számára. A színészek elég súlytalanok a szerepükben, Jenifer Conellyt is csak szépsége emeli ki, Reevesnek meg egyszerűen csak azt kell megjátszania, hogy nem ember, ehhez pedig elég egy arckifejezés felöltése is.

Összességében én mégis kellemes érzésekkel távoztam a moziból: valahogy képes volt ez a film megfogni, talán kicsit meg is érinteni, amikor pedig a vásznon megállt a Föld, ez történt a moziteremben is számomra…

Onsai kérte blogjában, hogy ajánljunk 5 sci-fi könyvet, amit érdemes karácsonyra ajándékozni. Íme az én tippeim, de nem korosztály, inkább történet alapján:

• ha valaki szereti a sci-fi-be oltott szerelmes történeteket, akkor neki megfelőle választás: Stephenie Meyer: A burok
• ha érdekli a technológiai fejlődés várható kimenete: Brandon Hackett: Isten gépei
• ha szereti a hard sf-t, és az igazi elgondolkodtató és kalandos történeteket: Arthur C. Clarke: A város és a csillagok
• ha szeretne egy kicsit a jövőbe tekinteni, és inkább a társadalom szempontjából: Aldous Huxley: Szép új világ; Harry Harrison: Helyet! Helyet!
• ha pedig inkább a novellákat kedveli, akkor több ajánlatom is van: Ray Bradbury: Az öröm masinériái, Marsbéli krónikák; Szélesi Sándor: A láthatatlan város; bármely Új Galaxis vagy Metagalaktika.

(Tudom, ez több lett, mint öt, de minél több az ötelt, annál jobb, nem? )

Frissítés: Most látom, hogy ez felkéréses dolog, de azért én megírtam felkérés nélkül is. Azért kérem Hadiösvényt, Crei-t és Adeptust, hogy írjon ő is-felkérésre.

“Some men just want to watch the world burn”

Kezdődött ott, hogy a drága egyetem reggel fél10-re rakta a vizsgajelentkezést. A csodálatos Neptun rendszer persze kb. 10 óráig nem engedett be, Melinda barátnőm mentette meg életem, hogy felvette nekem a vizsgáimat. Egyébként máshol is ilyen rosszak ezek a tanulmányi rendszerek, vagy csak nálunk?

Következő állomás, hogy amikor utaztam a 49-es pótló buszon, két megálló között egyszer csak egy nagy csattanást hallok, meg a busz is megrázkódott. Jesszus, gondoltam, csak nem elütöttünk valakit? Szerencsére nem, “csak” egy autó szaladt belénk, szóval le a buszról, és egy kis plusz séta a Tétényi útig.

Aztán a suliban még két zh-t kellett abszolválnom. Az egyik filozófiatörténetből volt, a zh nem volt vészes, viszont a tanárunk nem igazán normális. Mondja nagyban az anyagot, és egyszerre megszólal, hogy : “De kurv@ meleg van itt!” meg hogy “Felforr az agyvizem, szóval szóljanak, ha nem értik, amit magyarázok!” Na ekkor kezdtem el a padon fetrengve röhögni.

Ráadásul jövő hét végén kezdődik a vizsgaidőszak, hét vizsgával, ollé! De holnap megvigasztalom magam egy The Dark Knight dvd-vel  és lehet, hogy egy A burokkal is (ma megnéztem a könyvesboltba, nagyon jól fest kemény borítóval, csak annyira furcsa a többi Agave könyvhöz képest).